Braden skála: A felfekvés kialakulásának kockázata

A Braden skála hatalmas segítséget tud nyújtani a felfekvés kialakulásának megelőzésében, és az egyéni kockázat meghatározásában.

A felfekvés (nyomási fekély, vagy latinul: decubitus) egy nagyon kellemetlen betegség, ami idős, vagy fiatalabb fekvőbetegek esetén is akár már rövid idő  alatt kialakulhat.

A decubitus fogalma: lényegében tartós nyomás hatására kialakuló, körülírt szövetelhalás következménye. A bőr és a bőr alatti szövetek sérülését jelenti, amely nem elégséges megelőzés, vagy kezelés esetén akár a csonthártyát is elérheti.

A kórházi betegek esetén az ápoltak közel 14%-ánál is előfordul, otthoni fekvőbetegség esetén ez az arány még magasabb lehet, ha nem figyelünk oda rá. A Braden skála a decubitus kialakulásának kockázatát méri és megmutatja, hogy egy adott beteg esetén milyen gyakorisággal milyen prevenciós technikákat szükséges alkalmazni.

A felfekvés kezelése nehezebb, mint a megelőzése

A felfekvés megelőzése azért fontos, mert egy rendkívül hosszú gyógyulási idejű és fájdalmakkal járó betegségről beszélünk. A felfekvés gyógyulási ideje pár héttől kezdve akár hónapokon keresztül is tarthat, de arra is van esély, hogy sosem gyógyul be igazán. A felfekvés egyes stádiumai igen nagy fájdalommal járnak, és minél később kezdjük el a kezelést, annál nehezebb lesz a tünetek visszafordítása. A megelőzésnél a legfontosabb a beteg gyakori forgatása, de a terápia kiegészítéseként használjunk gyorsan felszívódó, speciális bőrregeneráló gélt a veszélyeztetett területeken.

A dermolex bőrregeneráló gél a felfekvés megelőzésére jött létre: lássuk, mitől kímélheti meg a beteget.

A felfekvés stádiumai

A decubitusnak négy stádiuma van, amely a bőrpír megjelenéstől (1. fázis) az ödémán keresztül (2. fázis), az izomhártyáig lehatoló teljes hámhiányon át (3. fázis), a váladékozó és elfertőződött nyílt seb kialakulásáig tarthat (4. fázis).

Ebben a cikkünkben a Braden skála van fókuszban, a decubitus tüneteiről és a felfekvés stádiumairól itt írtunk bővebben: A felfekvés kezelése, tünetei, oka

A Braden skála

A decubitus kockázatának mérése többféle skála alkalmazható, ezek közül a nemzetközi szinten is leggyakrabban előforduló módszer a Braden skála. Lényege, hogy a beteget különböző szempontok szerint értékelik az orvosok, majd a kialakult pontszám alapján előre látható, hogy az ápolt esetében mennyire valószínű a nyomási fekély kialakulása.

Ezek a szempontok:

  • Érzékelés
  • Nedvesség
  • Aktivitás
  • Mozgékonyság
  • Táplálkozás
  • Súrlódás

A kockázati tényezők súlyosságának meghatározása egyszerűnek tűnhet, a megállapítás azonban csak szakképzett orvos vagy egészségügyi dolgozó esetében tekinthető hivatalosnak – azaz ne mi magunk készítsük el és értékeljük ki a Braden skálát.

A következőkben összefoglaltuk a Braden skála szempontjait.

braden skála

Szenzoros érzékelés

Azt méri, hogy a beteg hogyan reagál nyomás hatására.

  1. Teljesen korlátozott: öntudatlanság (vagy nyugtatók) miatt a beteg egyáltalán nem reagál a nyomásra. Nem rándul meg, nem ad ki hangot.
  2. Erõsen korlátozott: A beteg nyugtalan, rándul, esetleg nyög fájdalomingerek hatására.
  3. Enyhén korlátozott: Érzékzavar kíséri, a beteg csak szóbeli utasításra válaszol.
  4. Nincs károsodás: Nincs érzékszervi hiányossága, képes jelezni a nyomást vagy a fájdalmat.

Nedvesség

Milyen mértékben és milyen gyakorisággal nedves a beteg bőre?

  1. Állandóan nedves: verejtékezés vagy inkontinencia (akarattól függetlenül bekövetkező vizeletvesztés) miatt a bőr folyamatosan nedves.
  2. Nagyon nedves: a bőr gyakran, de nem mindig nedves.
  3. Alkalmanként nedves: a bőr csak alkalmanként nedves.
  4. Ritkán nedves: a bőr az idő túlnyomó többségében száraz.

Aktivitás

A fizikai aktivitás foka a beteg esetében.

  1. Ágyhoz kötött: fekvőbeteg.
  2. Székhez kötött: járni nem képes, általában tolókocsis beteg. A saját súlyát nem bírja el.
  3. Alkalmanként jár: naponta kb. egyszer magától, vagy segítséggel jár.
  4. Gyakran jár: naponta legalább kétszer sétál a saját szobáján kívül, többnyire segítség nélkül.

Mozgékonyság

Abban különbözik az aktivitási tényezőtől, hogy a beteg testhelyzet változását vizsgálja.

  1. Teljesen mozdulatlan: segítség nélkül kis pozícióváltoztatásra sem képes.
  2. Nagyon korlátozott: alkalomszerűen apró, főleg végtagi mozdulatokra képes. Többszöri, esetleg nagyobb energiát igénylő mozdulatokra (pl. tözsmozdítás) egyedül nem képes.
  3. Enyhén korlátozott: Egyedül is képes a törzs és a végtagok mozgatására, gyakran.
  4. Nincs korlátozás: Szinte mindig képes az egyedüli, önálló testhelyzet változtatásra.

Táplálkozás

A beteg étvágyára, a táplálkozás mértékére irányuló mérőszám.

  1. Nagyon rossz: az étel kevesebb mint harmadát eszi meg.
  2. Elégtelen: kevesebb mint fél adagot eszik meg.
  3. Megfelelő: az étel több mint felét elfogyasztja.
  4. Kitűnő: legtöbb esetben az étel java része elfogy.

Súrlódás és húzódás

Arra vonatkozó érték, hogy a beteg bőre milyen gyakran és milyen mértékben súrlódik.

  1. Probléma: a beteg magától megmozdulni nem tud, felemelése az ágyon csúsztatás nélkül lehetetlen. Magától is lecsúszik a pozíciójából, ezért bőre gyakran súrlódik.
  2. Potenciális probléma: a beteg apró mozdulatokra és testének bizonyos szintű megtartására képes, ezért a súrlódás nem annyira számottevő, de jelen van.
  3. Nincs probléma: a beteg segítség nélkül mozog, mind az ágyban, mind a székben.

A Braden skála a fentiek alapján 6-23 pont között alakul. 23 pont esetén a felfekvés kialakulása kockázatmentes. 16 pont alatt a kockázat mértéke közepes, 9 pont alatt pedig magas a veszélye a decubitus kialakulásának.

A Norton skála és a bővített Norton skála

A Magyarországon elterjedten használt Norton skála is hasonló szempontok alapján vizsgálja a beteget, a Braden és a Norton skála közötti átmenet magas. Az alap Norton skála 5 pontból áll, a bővített verzió viszont már 9 kockázati tényező alapján állapítja meg a felfekvés kockázatát.

  1. Általános állapot
  2. Tudat
  3. Aktivitás
  4. Mobilitás
  5. Inkontinencia
  6. Életkor
  7. Bőr állapota
  8. Kísérő betegségek
  9. Kooperáció

Tudjon meg többet: Norton skála.

Decubitus prevenció: tanácsok

A decubitus megelőzése többek között az alábbi prevenciós szempontok alapján történhet. Ezek a:

  • Bőrápolás
  • Súrlódás csökkentése
  • Nyomás minimalizálása
  • Nedvesség és higiénés szükségletek kezelése
  • Infekciók megelőzése
  • Táplálás

dermolex bőrregeneráló gél napi használata a bőrápolásban és a higiénés szükségletek kezelésében és az infekciók megelőzésében is segítséget nyújt, emelett gyógynövény összetevői felfrissítik és regenerálják az igénybe vett bőrt.

A decubitus megelőzése érdekében még  fontos, hogy az ágy fejrészét maximum 30 fokos, de inkább alacsonyabb dőlésszögben tartsuk. Az otthoni fekvőbeteg ápolását nehezíti az, hogy a beteg forgatása, mozgatása körülbelül két óránként meg kell, hogy ismétlődjön: ezt pedig legjobban segítő eszközökkel, berendezésekkel tehetjük meg, amelyek csökkentik, vagy meggátolják a bőr súrlódását.

Egy nyomás újraelosztására képes matrac használata szintén segítség lehet, főleg, ha a felfekvés kialakulásának magas a kockázata.

Összegzés: dekubitusz és a Braden skála

Akik nem ismerik a nyomási fekélyt, gyakran írják dekubitusznak a betegséget. Most azonban reméljük, hogy a leghasznosabb tudnivalókat sikerült átadnunk. A dekubitusz egy hosszú lefolyású és gyógyulási idejű betegség, amelynél a megelőzés és az odafigyelés a legfontosabb.

Egy fekvő beteg esetében már az első naptól szükséges a rendszeres bőrápolás, a mozgatás és a nyomás csökkentése: a nagy nyomásnak kitett beteg állapota gyorsan romolhat.

A Braden skála alapján való kockázat-értékelés abban segít, hogy időben felkészülhessünk a megelőzésre, ha a pontszámok alapján a betegnek szüksége lesz arra.