A sztrók előjelei, tünetei, kezelése és utóhatásai

A sztrók kialakulásában számos rizikófaktor játszik kiemelkedő szerepet: a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a dohányzás, a kettes típusú cukorbetegség, a túlzott alkoholfogyasztás, a túlsúly és a mozgásszegény életmód mind elősegítik az agyi érkatasztrófa megjelenésének lehetőségét. Mi az a stroke? Hogyan lehet észrevenni a tüneteket? Milyen kezelési módok ismertek? Hogy néz ki a betegek rehabilitációja?

Mi a sztrók?

A stroke egy olyan egészségügyi állapot, amelyben a vérellátás elégtelensége sejtpusztulást okoz az agyban, ami végül egyes részeinek leállásához vezet. A stroke-nak két fő típusa van: az iszkémiás, ami a véráramlás hiányából keletkezik, valamint a vérzéses, amelyet érfalrepedés okoz, és a köznyelvben agyvérzésnek neveznek.

A stroke jelei és a TIA

A sztrók jellemzően hirtelen kezdődik, a tünetek az agy érintett területétől függnek. Minél kiterjedtebb az érintett agyterület, annál több funkciót veszíthet el a beteg. Ha a tünetek egy-két óránál rövidebb ideig tartanak, TIA-ról, azaz átmeneti iszkémiás rohamról, más néven mini stroke-ról beszélünk. A TIA az agy, a gerincvelő vagy a retina véráramlásának megszakadása révén létrejövő rövid ideig tartó neurológiai működési zavar, szövetelhalás nélkül. Mivel a sztrók előjele lehet, érdemes komolyan venni, hiszen mindenképp az agyi vérkeringés rendellenességére utal.

Az agyvérzés tünetei

A leggyakoribb panaszok a következő neurológiai hiányosságok, amelyek egyidejűleg és külön-külön is felléphetnek:

  • teljesen vagy részlegesen megváltozott szaglás, ízlelés, hallás vagy látás;
  • a szemhéj megereszkedése (ptosis) és a szemizmok gyengesége;
  • csökkent érzékelés és izomgyengeség az arcon;
  • egyensúlyzavarok;
  • megváltozott légzés és szívritmus;
  • a beszéd megértésének vagy kifejezésének elvesztése (afázia);
  • artikulációs nehézségek (dizartria);
  • bizonytalan járás;
  • nyelési nehézségek (diszfágia);
  • megváltozott akaratlagos mozgások (apraxia);
  • és látótérzavar.

A szélütés kezelése

A sztrók terápiájában minden perc számít, hogy elkerülhessük a visszafordíthatatlan károsodást. Ha arra gyanakszunk, hogy környezetünkben valaki stroke-ot kapott, azonnal hívjuk a mentőket, hogy a szakemberek mielőbb elkezdhessék a kivizsgálást, és pontos diagnózist állíthassanak fel.

Iszkémiás stroke és TIA

A vérrög vagy egyéb elzáródás miatt fennálló agyi érkasztrófa kezelési módjai:

  • Véralvadásgátlók: A vény nélkül kapható aszpirin az első védelmi vonalat jelentheti a stroke elleni harcban. A véralvadásgátló és trombocitaellenes gyógyszereket a stroke tüneteinek kezdetét követő 24-48 órán belül kell bevenni.
  • Vérrögoldó gyógyszerek: A trombolitikus gyógyszerek felbonthatják az agyi artériákban képződő vérrögöket, csökkentve az agykárosodást.
  • Mechanikus trombektómia: Az eljárás során az orvos katéter segítségével kihúzza a vérrögöt az érből. Ezt a műtétet a stroke kezdete után 6-24 órával szokták elvégezni.
  • Műtét: Ha a többi gyógymód nem használt, az orvos műtéti úton is eltávolíthatja a vérrögöt és a plakkokat az artériákból.

Vérzéses stroke

Az agyi vérzés vagy szivárgás által okozta stroke különböző terápiás lehetőségei a következők:

Gyógyszerek

Az iszkémiás stroke-tól eltérően az agyvérzés kezelési célja a véralvadás. Felírhatnak olyan gyógyszert, amelyek ellensúlyozhatják a szedett vérhígítókak, illetve olyanokat, amelyek csökkenthetik a vérnyomást vagy az agyban lévő nyomást, megelőzhetik a rohamokat és megakadályozhatják az erek szűkülését.

Aneurizma megelőzése ás műtéti kezelése

A képalkotó vizsgálatok során az orvos felfedezhet olyan aneurizmát, amely még nem jutott el az aktív szakaszba. A további vérzés megelőzése érdekében a sebész egy apró érszorítót helyezhet el a meggyengült érfalon, hogy megakadályozza az esetleges érszakadást. Ha az aneurizma megrepedt, műtéti beavatkozás szükséges a további vérzés megelőzésére.

Az agyi infarktus rehabilitációjában a fizikai képességek visszaszerzésén van a hangsúly.

Stroke utáni rehabilitáció és beteggondozás

A stroke-rehabilitáció célja, hogy segítsen újra elsajátítani azokat a készségeket, amelyek a sztrók során elvesztek.

Fizikai tevékenységek

  • Motoros képességeket fejlesztő gyakorlatok: Ezek a gyakorlatok segíthetnek az izomerő és a koordináció javításában.
  • Mozgékonysági tréning: Mozgást segítő eszközök, például járókeret, botok, kerekesszék vagy bokarögzítő használatának elsajátítása.
  • Mozgástartomány-terápia: Bizonyos gyakorlatok és kezelések enyhíthetik az izomfeszültséget, és segíthetnek visszanyerni a mozgástartományt.

Kognitív és érzelmi tevékenységek

  • A kognitív zavarok terápiája: A foglalkozásterápia és a logopédia segíthet az elvesztett kognitív képességek, például a memória, a problémamegoldás, a szociális készségek terén.
  • Kommunikációs zavarok terápiája: A logopédiai terápia segíthet visszanyerni az elvesztett beszéd-, hallás-, írás- és szövegértési képességeket.
  • Pszichológiai kezelés: Részvétel terápián, tanácsadáson, támogató csoportban.
  • Gyógyszeres kezelés: A kezelőorvos javasolhat antidepresszánst vagy olyan gyógyszert, ami a nyugtalanságra vagy a mozgásra hat.

Az otthoni betegápolás segédeszközei

Az intenzív rehabilitáció után otthoni betegápolás keretei közt sem szabad abbahagyni a beteg rendszeres mozgatását. Fontos, hogy azok a betegek, akiknél vizeletvisszatartási problémák lépnek fel, segítséget kapjanak ezen funkciók helyreállításában.

A dermolex gél segít megelőzni a felfekvés tüneteit és hatékonyan védi a bőrt a kisebesedéstől. A gyógynövényekben gazdag gél a dermolex felnőttpelenkájával együtt alkalmazva lehetővé teszi, hogy a sztrók miatt időlegesen mozgásképtelenné vált beteg ne szenvedjen az inkontinencia kellemetlen tünetei miatt.